…mert hiába értem én a kérdést, Ha szimplán nem tudom a választ S a tudat miatt Keserű fogaival húsomba mar a bánat; S a sejtekbe hatoló fájdalom mondja: Nincs igazság, csak szégyen és gyalázat. Alázhatnak porig, tiporhatják lelkem Már ismerem a…
Olyanok most életem napjai Mint a mondvacsinált tudományok Önkényes diagramjai: Kicsit néha emelkednek, Kicsit néha süllyednek – De az idő függvényében Rohamosan telnek. És lesz ebből haszon? Esetleg új információ? Talán maga az alkotó Sem tudja mit jelent Két…
Virágok nyílnak a kora nyári réten – Fekszem és elnyújtózom a fűben; Mellettem Ő és arcát fürkészem. Sugaraktól aranyló barna fürtök omlanak homlokába, S boldogan kócolom, vagy csak cirógatom lágyan – Mikor rám nevet és bezár a mosolyába.…
/nagyon régről/
Hirtelen nem lesz már semmi más, csak káosz. Azzá lesz a világ, s vele az összes képzet, Hiszen zsinór nélkül káosz van az anyaméhben. S hiába kerül remegő életed valaki kezébe, Káosz az ember minden tekintetében.
Szürke emlékek nehezednek rám. Sötét pillanatok – Elfojtott zokogás. Mégis lámpafények gyúlnak A fájó memoárok kapcsán. Talán van kiút? Talán szeretnek a mostohák? A legőszintébb válasz Is csak a talán. Fekete fellegek alakulnak, S egy-egy vízcsepp…